A bélflóra szerepe a túlsúlyban: mennyire "válogatós" a mikrobiom? (freeimages / weight-1593193)
A bélflóra szerepe a túlsúlyban: mennyire “válogatós” a mikrobiom? (freeimages / weight-1593193)

Az előző cikkben röviden megvizsgáltuk néhány, az emberi emésztőrendszerrel kapcsolatos ősi életbölcsesség élettani alapjait a legújabb felfedezések tükrében. Ezek voltak a “a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út“, a “fejben dől el” észrevételek és “a két farkas” című indián tanmese. Minden jel szerint az ember élete és jó közérzete bizony nemcsak fejben dől el, hanem például hasban is… Menjünk tovább ebben a sorban, fokozzuk a hangulatot, akadnak ehhez még összegyűjthető, megfontolásra érdemes “tanmesék” és kutatások. Például szorosan összekapcsolható három holisztikus szakember mondása: “a halál a belekben lakozik” (Paracelsus), „minden betegség a bélből ered” (Hippokratész), “az vagy, amit megeszel” (Feuerbach német filozófus). Ezek nagyon jól utalnak arra, hogy milyen jelentős az életünkben az emberi bélflóra szerepe, mi minden függ az emésztőrendszerünkben lakó jótékony és kártékony mikrobáinktól! Hatással vannak többek között a testsúlyunkra és az elménk épségére is…

Bélflóra szerepe, kellemetlenségek – miért és hogyan érdemes velük foglalkozni?

A mikrobiom-bél-agy tengely érdekes részletei… mi mindenben mutatkozik meg a bélflóra szerepe az életünkben:

  • A TÚLSÚLYBAN. Sok 21. századi embernek problémája a súlyfelesleg – ez nagyrészt azért alakulhatott így, mert a mikrobiom egyensúlya, a TÁPTALAJ az életmódunk miatt felborult körülöttünk és bennünk is. Az emberi bélflórának a legújabb felfedezések szerint a testsúly alakulásában fontos szerepe van. A túlsúlyos embereknek olyan mikrobák laknak az emésztőrendszerében, amelyek jobban feldolgozzák és hasznosítják a táplálékot, a vékonyabb emberekben lakó mikrobák jobban szelektálnak. Így a sikeres fogyókúra elképzelhetetlen a bélflóra rendbetétele nélkül! A rendbetételhez érdemes az emésztőrendszerből a salakanyagokat kitisztító rostok (pl. Moksa Green) mellé a jótékony és sokféle mikrobákat oda betelepítő probiotikumokat is fogyasztani (pl. ilyen az Emóció). Továbbá, mivel, mint kiderült, az agy is vezérli a bélflórát, érdemes elgondolkodnunk azon, hogy mit üzen nekünk ez, mit kellene változtatunk, például jobban szelektálnunk?
  • EMÉSZTŐRENDSZERI ZAVAROKBAN. A táplálkozás módján kívül a mikrobiom egyensúly felborulásának is köszönhetőek például a haspuffadás, a székrekedés vagy a hasmenés. Akiknek étkezések után ilyen tüneteik vannak, valószínűleg sokáig és/vagy intenzíven sikerült etetniük a puffasztó bélflórájukat, és sokan “megoldásként” puffadást levezető, hashajtó vagy hasfogó orvosságokat vesznek be. Azonban ez hosszú távon nagyon nem szerencsés. Sokkal jobbat teszünk magunkkal itt is, ha helyreállítjuk a bélflóránkat. És természetesen, érdemes elgondolkodunk azon, hogy mit nem tudunk harmonikusan feldolgozni, elengedni?
  • A TISZTA GONDOLKODÁSBAN. Még az elmebaj kiindulási pontját is lehet a gyomor és a belek környékén keresni. Ha az életmódunkkal, az általános működésünkkel ennek teremtettünk TÁPTALAJT, akkor az emésztőrendszerünkben lakó bélflóra termelhet az idegrendszerünkre és agyunkra romboló módon ható toxinokat is. Ha gyökeresen megváltozik a bélflóránk, megváltozik a személyiségünk – de erre már volt utalás az előzőekben, máshogy.
  • És így tovább. Az előzőek alapján a fenti bölcsességek biztosan erősen megfontolandók!

A mikrobiom és a gazdája élete és halála –  még egy fontos tudnivaló

Az élet alapvetően nem steril, hanem gyümölcs- és virágillatú (forrás: Facebook)
Az élet alapvetően nem steril, hanem gyümölcs- és virágillatú (forrás: Facebook)

Ahhoz, hogy az emésztőrendszerünkben hosszú távon is egyensúly lehessen, szükséges, hogy a jótékony mikrobáink valahol életben maradhassanak a megpróbáltatások közepette is. Ilyen megpróbáltatás például a manapság sajnos “rutin” antibiotikumos “fertőtlenítés”, amiben minden mikrobát elpusztítanak. (Ha túl sok ilyen “fertőtlenítést” kapunk, az egész létezésünk steril “kémcsőszagú”, részben halott lesz, ami mindenféle kellemetlen elváltozásokhoz és tünetekhez vezet. Az élet alapvetően nem steril, hanem gyümölcs- és virágillatú!) A mikrobiom megmaradási búvóhelye, “bázisa” új kutatások szerint a féregnyúlvány, közismert nevén vakbél, aminek a a belső flóra, az immunrendszer megtartásában van szerepe. (Minden szerv számít, amit a Gondviselés az emberi testbe beletett, semmit sem lehet következmények nélkül kiszedni belőle…) A bélflóra újraépítése során tehát figyelembe kell venni, hogy valakinek van-e féregnyúlványa, vagy sajnos már nincs – utóbbinál nagyobb odafigyelés szükséges.

Folytatása következik!

Kiknek, miknek adunk TÁPTALAJT: a kártékony mikrobáknak és a fél-elemnek, vagy a jótékony mikrobáknak és az egyensúlynak?

Az emberi lény, mint TÁPTALAJ minden szintű kiegyensúlyozásához próbálta már a Moksa Cseppet? A jótékony mikrobák emberi emésztőrendszerben való táplálásához próbálta már a Moksa Green-t? A jótékony mikrobák emberi emésztőrendszerbe való bejuttatásához próbálta már az Emóciót?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Lásd még:
Dr. Guseo András: A mikrobiom-bél-agy tengely
(1) Béky László

Bélflóra és az immunrendszer, jótékony és kártékony: hasban IS eldől! (freeimages / coloured-hands-1166227)
Bélflóra és az immunrendszer, jótékony és kártékony: hasban IS eldől! (freeimages / coloured-hands-1166227)

Úgy tartják, “a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út“. Mint ahogy azt is tartják, hogy “fejben dől el“. Mindjárt kiderül, hogy mindkét mondásnak van valós élettani alapja… Ha ugyanis a gyomron (emésztőrendszeren, hason) keresztül út vezet valahova, akkor az egyben út az elméhez (fejhez) is, és nemcsak a férfiaknál, hanem mindenkinél. Továbbá nemcsak a fejhez vezet út a hason keresztül, hanem a hashoz is a fejen keresztül! A has (más megnevezésekkel emésztőrendszer, mikrobiom, bélflóra és az immunrendszer), valamint a fej (másik nevén elme) intenzív oda-vissza jellegű kapcsolatban állnak egymással.

Új, pontosított, kiegészített mikrobiom-bélflóra “szótár”?

Először is: az előző írásból kiderült, hogy Louis Pasteur felfedezéséből sok téves és hiányos elnevezés született a mikrobákkal kapcsolatban. Pontosítsuk, egészítsük ki a szóhasználatot a köztudatban, használjuk tudatosan a kifejezéseket, állítsuk át rájuk az elménket, írjuk át a régi beidegződéseket! Például így, ezekre:

  • EGYENSÚLYVESZTÉS = IGAZI KÓROKOZÓ.
  • Patogén baktériumok, vírusok, gombák túlszaporodása = BURJÁNZÁS (fertőzés helyett).
  • Túlburjánzott patogén baktériumok, vírusok, gombák = kórJEL-ek: JELzik a táptalaj egyensúlyvesztését, hogy valami nincs rendben.
  • A burjánzás színhelye a TÁPTALAJ.
  • További, köztudatban használt szinonimák:
    az emésztőrendszerben lakó mikrobaközösségre: mikrobiom, bélflóra, belső flóra, immunrendszer, szimbiózis, stb.
    a mikrobiom működésének támogatására: erjesztés, probiotikum használat, fermentálás, komposztálás, stb.
    a mikrobiom kiirtására, kipusztítására: sterilizálás, fertőtlenítés, csírátlanítás. stb.

Elme, bélflóra és az immunrendszer: oda-vissza kapcsolat

Fejben és hasban is eldől (freeimages / fred-the-head-2-1523589)

Az előző írásból az is kiderült, hogy az emberi test, a mikrobiom-bélflóra is egy TÁPTALAJ, amely a jótékony és kártékony mikrobáknak egyaránt helyet ad. Az közismert már, hogy az emésztőrendszerben élő mikrobiom-bélflóra alkotja az emberi immunrendszer jelentős részét, amire értelemszerűen hatni lehet többek között a táplálkozással. Azt viszont csak most kezdik felfedezni, hogy a mikrobiom és agy az emésztőrendszer idegrendszerén keresztül oda-vissza hatnak egymásra!

  • Az agyunk (ha megkapja a megfelelő információkat) képes vezérelni mind a jótékony, mind a kártékony mikrobákat (ha ott vannak az emésztőrendszerünkben). Így minden, ami az agyunkra hat, vezérli az emésztőrendszerünket is. Ebből kifolyólag, ha az agyunkat és az idegrendszerünket valahogyan tanítjuk arra, hogy hogyan kezelje a stresszt (például az élethelyzetek egyensúlyban való megélésével), a jótékony mikrobáinkat is tanítjuk arra, hogy hogyan kezeljék a patogén mikrobákat.
  • És a mikrobák is képesek vezérelni az agyunk működését. Így, ha a táplálkozásunkkal a jótékony mikrobáinkat etetjük hangsúlyosabban, jobb lesz a közérzetünk, több energiánk lesz.

Mindezek tudatában pedig itt a helye egy újabb igaz mondásnak, “tanmesének”:

A két farkas

Egy este az öreg cherokee indián mesélni kezdett az unokájának arról a csatáról, ami minden emberben zajlik.
Azt mondta: „Fiam, a csata két farkas között zajlik, akik mindannyiunkban ott lakoznak.
Egyikük a Rossz. – A düh, irigység, féltékenység, kapzsiság, erőszak, önsajnálat, bűntudat, harag, kisebbrendűség, hazugság, hamis büszkeség, felsőbbrendűség és az ego. (Vagyis, az általános egyensúlytalanság és a diszharmónia!)
Másikuk a Jó. – Az öröm, béke, szeretet, remény, nyugalom, alázat, kedvesség, jóindulat, empátia, nagylelkűség, igazság, együttérzés és a hit.” (Vagyis, az általános egyensúly és a harmónia!)
Az unoka elgondolkozott egy pillanatra, majd megkérdezte nagyapját: „És melyik farkas győz?
Az öreg indián mosolyogva válaszolt: „Az, amelyiket eteted.

Folytatása következik!

Vajon mik derülnének ki, ha mindig megkérdeznénk a mikrobaburjánzástól, gyenge immunrendszertől szenvedő embert, hogy történt-e valami, és ha igen, mi történt vele a burjánzás elkezdődése előtt, ami esetleg kibillenthette őt az általános egyensúlyából?

Kiknek, miknek adunk TÁPTALAJt: a kártékony mikrobáknak, vagy a jótékony mikrobáknak? Kit-mit etetünk: az élethelyzetek fél-elemben, egyensúlytalanságban vagy inkább egyensúlyban történő megélését?
Az emberi lény, mint TÁPTALAJ általános, minden szinten történő kiegyensúlyozásához próbálta már a Moksa Cseppet? A jótékony mikrobák emberi emésztőrendszerben való táplálásához próbálta már a Moksa Green-t? A jótékony mikrobák emberi emésztőrendszerbe való bejuttatásához próbálta már az Emóciót?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Lásd még:
Dr. Guseo András: A mikrobiom-bél-agy tengely
(1) Házipatika