Már volt itt a blogon 2 leírás, hogy hogyan is tudjuk az életünket tartósan, minden emberi szinten megkönnyíteni a tavaszi lomtalanítással és nagytakarítással párhuzamosan, fejben is. Például használhatjuk a tudatszinteken való felfelé lépdelést, vagy az emberi minták visszaküldését. Most két további érdekes, játékos lehetőséget fogunk megnézni. Avagy a tudatos elengedés sikeréhez legyünk egy kicsit újra gyerekek, nézzünk rá a világra gyerekszemmel! (Na nem azzal a, bizonyos gyerek-életkori irigy szemmel, amely minden tárgyat birtokolni akar…)

Tudatos elengedés az elengedett megkérdezésével

Tudatos elengedés kérdéssel: mit, hova? (freeimages / question-mark-3-1237385)
Tudatos elengedés kérdéssel: mit, hova? (freeimages / question-mark-3-1237385)

Már jó ideje hivatalosan is igazolták, hogy az egész látható világunk nagyon apró részecskékből: atomokból, elektronokból, protonokból, neutronokból, fotonokból és hasonlókból épül fel. Ezek végső soron mind összesűrűsödött energiák, ami minden létezőre, a mi emberi testünkre, az állatokra, a növényekre, a tárgyakra, a lomokra is igaz. Energiából épülünk fel, és mindennel kapcsolatban vagyunk egy láthatatlan energia-szálon keresztül! A gyerekek ezt még ösztönösen tudják, érzik; és egyes felnőttek is e szerint működnek, például sokan beszélgetnek a szobanövényeikkel, miközben meglocsolják őket. A lomtalanításnál is használhatjuk ezt az tudást! Minden tárgyat kezelhetünk a valódi lényegének megfelelően: összesűrűsödött energiaként, és játékosan kapcsolatot teremthetünk vele. Lehet, hogy kicsit furcsa lesz, mert a tárgyak nem fognak (azonnal) válaszolni, jelezni valahogyan, de például a számunkra szükségtelenné vált holmikkal így lehet kommunikálni:

Ha még bizonytalanok vagyunk abban, hogy elengedjük-e vagy sem:

  • Milyen lesz az életem 5/10/20/100/… év múlva, ha megtartalak, és milyen lesz, ha elengedlek?

Ha már biztos, hogy el szeretnénk engedni – az öko szemléletű, hulladékmentes elengedéshez:

  • Ki örülne neked? Ki szeretne téged ajándékba kapni, megvenni, kinek az életéhez lennél hozzájárulás?
  • Kit szeretnél gazdádnak?
  • Hova szeretnél kerülni?
  • Hogyan jutsz el az új gazdádhoz? Hogyan jut el az új gazdád ide érted?
  • És így tovább.

Elengedés a Gondviselésre való odafigyeléssel

A fejben történő nagytakarítás végezetéül, kezdjük el úgymond “megelőzni” a lomtalanítás szükségességét, hogy ne kelljen olyan sok lomtól megszabadulnunk minden tavasszal. Ehhez kordában kell tartani, tudatosan el kell engedni a 21. század fogyasztói társadalom “divatos” vásárlási kényszerét. A vásárlási kényszer sok esetben a 20. századi negatív generációs emlékekben, rokonsági emberi mintákban gyökerezik. Akik, vagy akiknek a felmenői éltek már át háborút vagy bármilyen halálveszélyes borzalmat, lehet, hogy a legkisebb veszély esetén is “zsigerből” elkezdenek kényszeresen vásárolni, élelmiszert és más egyebeket tartalékolni… Hogy aztán lehet, hogy később kidobják a megromlott elemózsiákat, és ugye vele együtt a pénzüket az ablakon. Ezért a kényszeres felvásárlás helyett érdemes gyermeki játékossággal kapcsolatot teremteni a Gondviseléssel, figyelni a jeleket, kérdezgetni magunkat, az intuíciónkat:

  • Mi az igazság: lesz itt most háború vagy bármilyen más hasonló zűr?
  • Kell tartalékolnom?
  • Mit érdemes megvennem?
  • Szükségem van nekem erre?
  • Milyen lesz az életem 5/10/20/100/… év múlva, ha megveszlek, és milyen lesz, ha nem veszlek meg?
  • És így tovább.

Folytatása következik!

Rend a lelke mindennek. Múlt-lezárhatnékom, elengedhetnékem, lomtalaníthatnékom van? Mivel kezdjem? Mi az, ami most úgymond “adja magát”? Így is nehezen megy a felszabadító elengedés, szükség van hozzá további támogatásra, segítségre? A Moksa Cseppet és a Moksa Greent próbálta már?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Lásd még:
David R. Hawkins könyvei: Elengedés – Az önátadás útja
Access Consciousness
https://www.fkf.hu/letesitmenyeink-hulladekudvar

Az előző cikkben egy példán keresztül megismerhettük, hogy, a tavaszi lomtalanítással párhuzamosan, David R. Hawkins módszerével hogyan lehet a gondolatainkat-érzelmeinket is szelektálni-átalakítani. Ez utóbbi feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a életünkben kívül-belül: az otthonunkban és a fejünkben is hosszú távon meg tudjon szűnni a zűrzavar. Csak így tud a helyére igazi harmónia kerülni, amire lelke mélyén valószínűleg mindenki vágyik. Mivel a selejtezés és a múlt lezárása sokféleképpen gyakorolható, és ez mindenkinek egyedi (akár kombinációs is) lehet, gondolatébresztőnek íme még egy egyszerű technika.

Múlt lezárása: kinek a valamije ez? Vissza a származási helynek!

Rendrakás a fejben, emberi minták visszaküldése: múlt lezárása (freeimages / fragile-parcel-1236628)
Rendrakás a fejben, emberi minták visszaküldése: múlt lezárása (freeimages / fragile-parcel-1236628)

Érdemes tudatában lennünk, hogy az előző cikkben említett életrontó – életnehezítő – tudatossági szintet csökkentő emberi mintáknak legalább 90%-át bizony nem mi magunktól találtuk ki! Sokkal inkább valahonnan: a társadalomból, a kultúránkból, a rokonságunktól, a környezetünktől lemásoltuk, átvettük! Minta például az az önvádló gondolat, hogy ha önmagunkkal (is) foglalkozunk, és kényelmes bőségben élünk, az vétek. Ezért a fejben való lomtalanítást úgy is végrehajthatjuk, hogy miután észrevettük magunkon a számunkra romboló érzelmet / gondolatot / hiedelmet / szokást / …, rákérdezünk, hogy kihez tartozik ez? Ha valószínűleg nem hozzánk, akkor gondolatban-érzésben visszaküldhetjük annak, aki ezt gyakorolta, akitől mi is begyűjtöttük. Méghozzá, hogy rajta is segítsünk, magas tudatossággal csatolva, hogy ő is vegye észre, és változtasson rajta.

Lesznek emberi minták, amiknél ez a visszaküldős “játék” működni fog, és lesznek, amiknél nem. Utóbbiaknál mást kell választani, például az előző írásban ismertetett tudatossági skálán való felfelé lépdelést.

A visszaküldést sokféle kreatív képzeletbeli módon megtehetjük. Belefújhatjuk a mintát labdába és visszadobhatjuk; ráterelhetjük egy kis felhőre, amit a szél odavisz; csomagban odaadhatjuk egy postagalambnak, hogy repüljön vele vissza, beletehetjük palackpostába és bedobhatjuk az arrafelé haladó tengeráramlatba; és így tovább.

Tehát, az előző cikk gyakorlati példáját tekintve a folyamat így néz ki a gyakorlatban:

“Most, hogy ő már nincs (illetve néhány oktávval feljebb létezik már) ki fog minket szeretni?” Kihez tartozik ez? Vissza a származási helynek magas tudatossággal csatolva!

“Nélküle az önmagunkkal való szeretetteljes kapcsolat megtartása nem megy, illetve sokkal nehezebb. Mintha valamilyen akadálya lenne. Mintha halálos vétek lenne magunkat szeretni, amitől egyenesen világvége lesz. Mintha örökösen sanyargatnunk, büntetnünk, boldogtalanítanunk kellene saját magunkat.” Kihez tartozik ez? Vissza a származási helynek magas tudatossággal csatolva!

És így tovább. Vissza minden keserűséget, amit csak úgy átvettünk, ami nem a mienk, magas tudatossággal csatolva!

Mire vágyunk? Szerencsére? Bőségre? Boldogságra? Harmóniára? Egyensúlyra? Belső békére? Kreativitásra?

Szelektáljuk az ezt akadályozó tényezőket kívül-belül! Csináljunk helyet, teret nálunk: az otthonunkban, a fejünkben, az elménkben, az IDŐNKBEN, a JELENÜNKBEN, a MOSTBAN mindennek, amit szeretnénk! Teremtsünk rá időt, energiát, kedvet, kapacitást! Ez lehet, hogy nem lesz mindig egyszerű és könnyű, de találjuk meg a saját technikánkat, amikkel menni fog!

Folytatása következik!

Rend a lelke mindennek. Múlt-lezárhatnékom, elengedhetnékem, lomtalaníthatnékom van? Mivel kezdjem? Mi az, ami most úgymond “adja magát”? Így is nehezen megy a felszabadító elengedés, szükség van hozzá további támogatásra, segítségre? A Moksa Cseppet és a Moksa Greent próbálta már?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Lásd még:
David R. Hawkins könyvei: Elengedés – Az önátadás útja
Access Consciousness

Ahogy már a Nem tudjuk, hogyan tovább?… és a Az életünk (egyik) átalakítója… című cikkekben volt rá ígéret, íme egy egyszerű technika arra, hogy (például) hogyan lehet “fejben” is hatásosan szelektálni! Ugyanis csak akkor lesz a tárgyaink között véghezvitt lomtalanítás tartós eredményű, ha velük együtt a gondolat nagytakarítás és az érzelmi lomtalanítás belső munkája is zajlik. Ellenkező esetben az otthonunkban maradnak hosszú távon az élettér-rabló, porfogó csetreszek (illetve folytatni fogjuk az általános begyűjtésüket a jövőben is). És azt már tudjuk, hogy milyen romboló hatással van ez a boldogságunkra, az életünk bőségére, az anyagi helyzetünkre, az emberi kapcsolatainkra…

Gondolat nagytakarítás – az emberi mintáink tudatos elengedése

Gondolat nagytakarítás, érzelmi lomtalanítás: a belső béke kulcsa (freeimages / free-your-mind-1307281)
Gondolat nagytakarítás, érzelmi lomtalanítás: a belső béke kulcsa (freeimages / free-your-mind-1307281)

Az általunk tartogatott lomok jó részéhez kötődik valamilyen, általában régen, észrevétlenül és jó alaposan belénk rögzült emberi MINTA: érzelem / gondolat / hiedelem / nézőpont / szokás / viselkedés / … Sőt, egy lomnál sok ilyen minta is lehet. Ezért is szokott rosszul esni a tőlük való megválás. Ezekre a mintákra érdemes ránézni, hogy mik lehetnek; és barátkozni velük: üdvözölni, elfogadni, megszeretgetni őket; megengedni, hogy jelen legyenek, hogy akár egy kicsit fájjanak is, ha akar; és elsiratni őket. És ha tudunk valamit tenni önmagunkért, hogy fel tudjanak oldódni, meg tudjanak változni, akkor azt tegyük meg! Például a következőképpen:

Milyen tudatszinten vagyok? Felfelé a tudatossági skálán

Ha megfigyeljük magunkat lomtalanítás közben, észrevehetjük, hogy egyes holmikat elővéve lezuhanunk alacsonyabb tudatszintre. Például egy számunkra kedves, elhunyt hozzátartozónk ruhái azt juttathatják eszünkbe, hogy ő szeretett minket; és most, hogy ő már nincs (illetve néhány oktávval feljebb létezik már) ki fog minket szeretni? Ez körülbelül megfelel az 50-es bánat és a 75-ös fásultság tudatszintjének. Ha könnyebbséget akarunk magunknak, érdemes a feljebb jutásra törekedni!

Felfelé a tudatossági lépcsőkön (freeimages / stairs-1214534)
Felfelé a tudatossági lépcsőkön (freeimages / stairs-1214534)

Lehet, hogy a feljebb jutás útja a szomorúságot elengedő, megkönnyebbítő sírás lesz… És közben eszünkbe juthat például az, hogy ő azért hiányzik nekünk, mert megmutatta (örök hála és köszönet neki), hogy hogyan tudjuk önmagunkat jól érezni, kényeztetni. Nélküle az önmagunkkal való szeretetteljes kapcsolat megtartása nem megy, illetve sokkal nehezebb. Mintha valamilyen akadálya lenne. Mintha halálos vétek lenne magunkat szeretni, amitől egyenesen világvége lesz. Mintha örökösen sanyargatnunk, büntetnünk, boldogtalanítanunk kellene saját magunkat. Az ilyen gondolat körülbelül a 150-es harag tudatszintjén áll (magunk ellen fordítva, az emberi mintánk miatt). De ugye mégiscsak volt valaki, aki szeretett minket, minden emberi tökéletlenségünk ellenére is… tehát mégiscsak lehetséges ilyen “gyarlóság”. Megpróbálhatjuk művelni mi is? És máris fent vagyunk a 200-as bátorság tudatszintjén. Továbbá gondolhatunk az elhunytra nagy szeretettel, és gondolatban megköszönhetjük neki az együtt töltött ajándék időt és a tanítást. (A ruháinak pedig biztosan nagyon fog valaki örülni.) Ez még magasabb tudatszint.

És így tovább. Az önromboló mintáinkat egyesével vagy csoportosan beazonosíthatjuk, átgondolhatjuk és átformálhatjuk; akár le is írhatjuk, amiket tapasztalunk. Így a mélyre eltemetett, rég megfagyott energiák szép lassan fel tudnak oldódni és vissza tudunk jönni jelenlétben a múltból a(z egyre boldogabb) jelenbe. Cél, hogy a tudatossági skálán minél több témát tekintve feljebb jussunk, a 200-as szint fölé!

Mire vágyunk? Bőségre? Boldogságra? Harmóniára? Egyensúlyra? Belső békére? Lomtalanítsunk kívül-belül!

Ha például nem túl rózsás az anyagi helyzetünk, lomtalanítsuk azokat a felhalmozott tárgyakat, amikről a rossz anyagi helyzet jut eszünkbe. És természetesen legyen ehhez is gondolat nagytakarítás, érzelmi lomtalanítás! Szelektálódjanak a szűkösséghez kapcsolódó diszharmonikus emlékek, feleslegesen önkorlátozó szegénységtudatok, szegénységérzések, szégyen, büszkeség, bűntudat, harag, és a többi. Legyen helye, tere nálunk a bőségnek és a boldogságnak, mindennek, amit szeretnénk!

Folytatása következik!

Rend a lelke mindennek. Múlt-lezárhatnékom, elengedhetnékem, lomtalaníthatnékom van? Mivel kezdjem? Mi az, ami most úgymond “adja magát”? Így is nehezen megy a felszabadító elengedés, szükség van hozzá további támogatásra, segítségre? A Moksa Cseppet és a Moksa Greent próbálta már?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Lásd még:
David R. Hawkins könyvei: Elengedés – Az önátadás útja