Kategória: Egyensúly – nyár

Alulterheltség, túlterheltség, rossz közérzet (freeimages / back-1432137)

Az előző írásokban észrevételeztük, hogy 21. századi emberként szélsőségesen viszonyulunk a testmozgáshoz: gyakran egész nap meg sem állunk, vagy egész nap ülünk. Aztán egy kiadós edzéssel jól megerőltetjük magunkat: vitézül lenyomunk 30 fekvőtámaszt bemelegítés nélkül, vagy hazacipelünk 25 kilogramm burgonyát segédeszköz nélkül. Ezen életellenes szokás hátterében a MOZGÁSKULTÚRÁNK ÁLTALÁNOS HIÁNYA áll. A rossz beidegződések kialakítása az életünk minden általános személyiségbefolyásoló helyén megnyilvánul a közoktatástól kezdve az orvosi rendelőn át a templomig bezárólag. Elmarad a reális önmegfigyelés, hogy hogyan kell(ene) bánni a lelkünk templomával: a testünkkel. Az élvezetes és biztonságos mozgástanulás főleg magánúton lehetséges. Ezért sajnos nem csoda, hogy az általános mozgáshiány és alulterheltség (és a másik oldalon a sérülések és a túlterheltség) úgymond “népszokás”. Pedig hasznos lenne, ha a kiegyensúlyozott agy- és testfrissítés lenne a népszokás! Ezen belül pedig mindenkinek a legmélyebb álmából felkeltve is kívülről tudnia kellene, hogyan kell mozogni, és hogy például mozgás előtt miért fontos a bemelegítés!

Megolajozzuk a porcikáinkat – miért fontos a bemelegítés?

A sérülések megelőzése és a teljesítmény optimalizálása érdekében be kell melegíteni, be kell mozgatni a testünket minden mozgás, edzés előtt. Már reggel felkelés után, egy hosszabb ülésből történő felállás előtt, illetve egy nehezebb tárgy megemelése előtt is érdemes bemelegíteni, átmozgatni magunkat! Merthogy milyen élettani folyamatok történnek a testünkben a bemelegítés alatt?

  • A szervrendszereink nyugalmi állapotból munkahelyzetbe kerülnek, felkészülnek a mozgásra, összehangolódik az agy és a test.
  • A szívműködés erőteljesebbé válik, a pulzusszám megemelkedik.
  • A vér oxigénszállító kapacitása fokozódik, több vér jut a hajszálerekbe, az izmokba, tüdőbe, a bőrbe és a szívbe.
  • Az ízületekben lévő nedvtermelés fokozódik, ezáltal az ízfelszínek között csökken a súrlódás (magyarul: az ízületek “megolajozódnak”).
  • A szalagok sokkal rugalmasabbá és ellenállóbbá válnak (ezáltal csökken a sérülésveszély – magyarul: az elmozduló csontok közötti összeköttetés nagyobb terhet lesz képes elviselni).
  • A test hőszabályozása megváltozik (a jó bemelegítés jele, hogy megindul a verejtékezés).

Milyen gyakorlatokkal lehet bemelegíteni?

Miért fontos a bemelegítés: megváltoztatja a működésünket (freeimages / health-gymnastics-1431069)
Miért fontos a bemelegítés: megváltoztatja a működésünket (freeimages / health-gymnastics-1431069)

Általánosságban elmondható, hogy minden mozdulatot lassan, nyugodtan kezdjünk, és FOKOZATOSAN, KÍMÉLETESEN, lépésről lépésre növeljük az intenzitását. Kerüljük a szélsőségeket és a megerőltetést, figyeljünk oda a testünk aktuális teherbírására. Ha szeretjük a modern technika vívmányait, használhatunk pulzusmérő órát – ez segíthet megismerni a test a működését, a terhelések rá való hatását.
A bemelegítés 5-10 percig tartson!

Kezdéshez néhány percig sétáljunk lassan, fokozatosan gyorsítva a tempót.

Ezt követően gimnasztikázzunk felülről lefelé haladva, fokozatosan bekapcsolva az egyes izomcsoportokat a mozgásba, minden mozgáselemből legalább 12-12-t elvégezve:

  • fej oldalra fordítása, oldalra-előre-hátra billentése, fejkörzések
  • vállkörzések előre-hátra
  • karhajlítás be-ki, csuklókörzések
  • karkörzés előre-hátra
  • törzskörzés, csípőkörzés, mellkaskörzés
  • mindkét oldalra, illetve előre hajolva deréknyújtás (csak ameddig pont akkor, pont ott kényelmesen megy!)
  • térdhajlítások és nyújtások
  • bokakörzés
  • nyújtózkodás felfelé.

Folytatása következik!

Vajon mi lenne számunkra a pont itt, pont most a megfelelő, örömteli testmozgás? Szükség van hozzá további akadálymentesítésre, motivációra? A Moksa Cseppet, a Moksa Greent és az Emóciót próbálta már az általános egyensúlyának biztosítására?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Ez is megfontolandó:
(1) Sufnigym

Mozgás elkezdése kicsiben (freeimages / starting-line-1193423)
Mozgás elkezdése kicsiben (freeimages / starting-line-1193423)

Az előző írásban megvizsgáltuk, hogy hogyan lehet egy emberrel már gyerekkorában egy életre megutáltatni a testmozgást (például szürke, semmitmondó, kényszerített közoktatásbeli torna- és testnevelés órákkal…). A vizsgálatból kimaradt egy nem mellékes tényező: a gyerekeket a mozgásórán kívül egész napos ülésre tanítják. A (sokszor kényelmetlen) padból csak nemtetszés terhe mellett lehet felállni. Ugyan bizonyos tanulási formák csak ülve kivitelezhetők, de… Tisztelet a gyerekeket mozogni engedő kivételes pedagógusoknak. Valószínűleg mindennek folyományaként is megfigyelhető, hogy a 21. századi emberek nagy része szélsőséges kapcsolatban áll a testmozgással. Az egyik véglet az egész napos ülőmunka (emellett boldogságpótlásként evés-ivás-hízás, otthon kifejezetten). A másik véglet a fizikai munka és az ön-túlhajtás, a megerőltetés és a sérülések: rendszeres hát-, derék-, váll- és más testrész húzódások, stb. Ezeken fontos lenne változtatni, hogy a mozgás elkezdése, illetve a pihenés kialakítása által megteremtődjön a mozgás és a mozdulatlanság EGYENSÚLYA az életünkben.

Az egyensúly elvezet a kívánatos állapotunkhoz: a megfelelő testsúlyhoz, a jó közérzethez és a mozgás öröméhez! Hogy hogyan lehet ezt megoldani, ennek szemléltetéséhez egy tanmesét hívok segítségül:

A fiatal és az öreg favágó

Egy vállalathoz egy új, fiatal favágó érkezett, akit egy tapasztaltabb, öreg favágó mellé osztottak be. Az első napon a főnök nagy megelégedéssel nyugtázta, hogy kiváló munkatársra tett szert. Ugyanis az ifjú favágó csaknem kétszer annyi fát tudott kivágni, mint az öreg. Másnap kiment, hogy megnézze, hogy dolgoznak.

Örömmel tapasztalta, hogy az új munkaerő egész nap megállás nélkül vágja a fákat, még csak ebédidőt sem tart. Ezzel szemben az öreg favágó minden negyed órában leült két percre. Mégse szólt semmit, hiszen már régóta neki dolgozott az öregember. Inkább örült a jó fogásnak.

Hamarosan azonban nagy meglepetés érte a főnököt: a kiváló fiatal favágó teljesítménye szépen lassan csökkenni kezdett. Hamarosan épp ugyanannyi fát vágott ki egy nap alatt, mint az öreg. Amikor eljött a nap, hogy az esti összegzésnél kevesebbet tudott felmutatni, a főnök úgy döntött, ismét megnézi, hogyan dolgoznak. Talán eltanulta az öregember módszerét, és ő is mindig leül pihenni? De hiszen fiatal még ahhoz!

Mozgás és mozdulatlanság egyensúlya: fejszeélezés! (freeimages / axe-and-firefoods-1408708)
Mozgás és mozdulatlanság egyensúlya: fejszeélezés! (freeimages / axe-and-firefoods-1408708)

Kiment az erdőbe, és megint egy napig figyelte, mit csinál a két férfi. Legnagyobb meglepetésére azt látta, hogy a legutóbbi alkalom óta nem változott semmi! Az öregember továbbra is mindig leült pihenni, az ifjú pedig talán még nagyobb erővel küzdött a hatalmas fák ellen.


Az ő eredménye mégis kevesebb lett!

Félrevonta az öreg favágót, és megkérdezte tőle: „Hogy lehet az, hogy az a kölyök sokkal nagyobb energiával vágja a fát, ráadásul megállás nélkül, miközben te állandóan megpihensz, mégis nap végére te vagy az, aki nagyobb eredményt tud felmutatni?”

Mire az öreg így felelt: „Édes fiam. Én minden pihenőm alatt megélezem a fejszémet!”

Mozgás elkezdése: mozgás és mozdulatlanság egyensúlyának kialakítása

Tehát, ha eddig szélsőségesen (nem) mozogtunk, tudatosan vigyük be az életünkbe az ellenpólust, mint szokást:

  • Álló és fizikai munkánál óránként üljünk le pár percre (- és élezzük meg a fejszénket…). Ha valaki, például a munkáltató ezt nem nézi jó szemmel, meg kell vele értetni, hogy ez a stabil teljesítmény érdeke. Neki ez a hasznos, nem a megállás nélküli hajt(at)ás. A megértés érdekében el lehet vele olvastatni a fenti favágós tanmesét…
  • Ülőmunkánál minimum óránként mozgassuk át magunkat: nyújtózkodjunk, végezzünk néhány nyak-, váll-, kar-, derék és bokakörzést, fenék-összeszorítást, álljunk fel és tegyünk néhány lépést. Például használjuk kevesebbet a telefont és helyette sétáljunk oda ahhoz, akivel beszélni szeretnénk! Munka előtt és után pedig lehet többet mozogni.

Folytatása következik!

Vajon hogyan tudja elkezdeni kialakítani az életében a mozgás és a mozdulatlanság egyensúlyát? Nehezen indul el ebben? Szükség van hozzá további segítségre, motivációra? A Moksa Cseppet, a Moksa Greent és az Emóciót próbálta már az általános egyensúlyának támogatására?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Ez is megfontolandó:
(1) Wellandfit

Az előző írás arról szólt, hogy a testmozgás és a sport sajnos sok embernek egyáltalán nem öröm, sokkal inkább szenvedés. Így aztán a nép jelentős része az evésben / ivásban keresi az örömet és túlsúlyossá, függővé válik. Vizsgáljuk meg egy kicsit mélyebben ennek a jelenségnek a gyökereit, hogy mik lehetnek a túlsúly okai (a bélflórán és más tényezőkön kívül) a háttérben! Hiszen nem volt minden ember kezdettől fogva túlsúlyos és mozgás-nemszerető…

Induljunk ki abból, hogy gyerekkorunkban a legtöbben sokat mozgunk, és ezt nagy örömmel tesszük. Onnantól kezdve, hogy megtanulunk a hátunkról a hasunkra fordulni és vissza, folyamatosan új mozgáselemeket tanulunk, teljesen magunktól, utánzással. Kúszunk, mászunk, felülünk, felállunk, lépegetünk, járunk, szaladunk, ugrálunk, biciklizünk, … – a kezdeti ügyetlenséghez képest viszonylag kevés sérüléssel. Vajon hogyan lesz belőlünk évekkel és évtizedekkel később fotelban ülő, nassoló és elhízó, pusztán a távirányítón a hüvelykujját tornáztató, életunt és elhízott felnőtt? A két időszak között romlik el, ekkor történhet velünk valami. Lehet, hogy a rokonságunkból vesszük át idővel a mozgási érdektelenséget, de az is lehet, hogy:

Túlsúly okai: szürke, monoton, nemszeretem tornaóra?

Túlsúly okai: mozgáskedv-elvevő szürkeség? (freeimages / exercise-in-the-1950-s-1438159)
Túlsúly okai: mozgáskedv-elvevő szürkeség? (freeimages / exercise-in-the-1950-s-1438159)

Mint sejthető, 3 éves korunk körül alapesetben bekerülünk, bekerültünk a közoktatásba. Itt ezen írás készültének idejében szervezett és szabályozott mozgásórák vannak, amiket óvodában tornaórának, általános iskolában testnevelés órának hívnak. A mozgásórák az óvodában még játékos jellegűek, azonban a gyerekek növekedésével, főképp az iskolában egyre egyhangúbbá válnak. A tanítási protokoll, habár már sokat színesedett az utóbbi időben, még mindig ugyanazokat az egyen mozgásformákat hajtatja végre minden gyerekkel. Mindezt egyforma ruhában, katonásan, amit természetesen le is osztályoznak. Az lehet, hogy nyomós oka van, hogy pont ilyen a mozgásóra, mert a gyerekek különféle képességeit és készségeit fejlesztik a gyakorlatokkal, és mindegyikkel mást, de… Hacsak egy rátermett pedagógus izgalmassá és mókássá nem teszi a tevékenységet, meglehetősen szürke, unalmas, egyhangú, sablonos tud lenni.

Sokkal színesebb lehetne például, ha a gyerekek választhatnának, hogy állóképesség fejlesztésként futás és labdarúgás helyett táncolni szeretnének-e inkább, esetleg görkorcsolyázni vagy kerékpározni, de ilyenek sajnos jelenleg csak minimálisan részei a közoktatási tantervnek, régebben még ennyire sem voltak részei. Nincs pedagógusi kapacitás (sem) a mozgás élvezetesebbé tételre. Nagyrészt az iskolán kívül lehet csak foglalkozni a személyre szabott mozgással, akkor pedig már valószínűleg fáradt hozzá az embergyerek az egész napos túlterhelés miatt.

Alap mozgás élettan ismeretek nélkül veszélyes lehet a mozgás

Hogyan működik a mozgás szervrendszerünk? Mozgás élettan ismeret szükséges (freeimages / biology-2-1560645)
Hogyan működik a mozgás szervrendszerünk? Mozgás élettan ismeret szükséges (freeimages / biology-2-1560645)

A közoktatási tantervnek a jelek szerint sajnos nem szerves része az elméleti magyarázat sem. Nem tanítják meg, hogy hogyan működik az emberi mozgás szervrendszer, mire kell vele kapcsolatban odafigyelni a sportnál. Nem mutatják meg a gyerekeknek a gyakorlatban, saját magukon (tisztelet a kivételnek), hogy milyen testgyakorlatot, miért, és hogyan kell / érdemes végezni a hatékonyság biztosítása és a sérülés elkerülése érdekében, melyik gyakorlat a test melyik részét és milyen képességét fejleszti.
Többek között ilyen tényezőkből születhet meg a mozgástól való viszolygás, egyes esetekben egyenesen a félelem! Hacsak a gyerekek, akár már felnőttként, nem elég rátermettek ahhoz, hogy elkezdjenek odafigyelni önmagukra, és utánanézzenek a részleteknek. Esetleg elmenjenek pluszban sportolni, és/vagy keressenek egy jó személyi edzőt, aki a mozgási ellentmondásokat és életellenes beidegződéseket feloldja náluk.

Egy kicsi (személyre szabott, és örömteli!) mozgás mindenkinek kell

A szeretet 4 minősége Moksa-programban a tavaszi negyedév a takarításról és a nyári kertészkedés előkészítéséről szó(t), mindkettő testmozgással is szükségszerűen együtt jár. Ez a 21. századi végtelen ülések, kockulások, túlsúly (és a másik oldalon a nem megfelelő mozgás miatt bekövetkező sérülések!) világában nagyon hasznos frissítés az emberi testnek, sejteknek, agynak. A nyári negyedévben a mozgásnak további kiemelt szerep jut. Egy kicsi, vagy inkább sok örömteli mozgás mindenkinek kell! És még csak a karosszékből sem feltétlenül kell felállni, ott is lehet tornázni – akár csak kedvcsinálóként, bevezetésként is.

Folytatása következik!

Vajon mi lenne Önnek a pont itt, pont most a megfelelő, örömteli testmozgás? Nehezen indul el benne, nincs rá kapacitása, fél, hogy valamit elront? Szükség van hozzá további támogatásra, segítségre, motivációra? A Moksa Cseppet, a Moksa Greent és az Emóciót próbálta már az általános egyensúlyának biztosítására?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Ez is megfontolandó:
(1) Femina

Az evés-ivás öröme - és a mozgás öröme hol marad? (forrás: Facebook)
Az evés-ivás öröme – és a mozgás öröme hol marad? (forrás: Facebook)

A 2020. évi kényszerű tavaszi otthonmaradás idején a közösségi oldalakon a karantén alatti hízásra utaló humoros képek terjedtek, mert unalmában sok ember evett. Aki nem így működött, azt csodabogárnak tekintették… Érdekes szokás az unalom evéssel-ivással való elűzése – a kultúránkban általánosan a szájon át való bevitelhez van kapcsolva az öröm, az evés-ivás stresszoldó, biztonságot adó hatású. Az unalom nyűgjét is elűzi, és az élet veszélyeit is: minden rosszullétet és félelmet vegyi pirulák, vagy pl. alkoholtartalmú italok bevitelével szokás tompítani. Talán azt hisszük, hogy valamilyen beviteli HIÁNY miatt érezzük magunkat rosszul? Nem lehet, hogy beviteli TÖBBLETÜNK van? Vajon mi történne, ha unalom, rossz érzések jelentkezésénél végeznénk inkább néhány egyszerű, és számunkra pont akkor, pont ott megfelelő (ez fontos!) testgyakorlatot? Ha rászoknánk, származhatna-e nálunk ebből a hőn áhított karcsúság, a jó közérzet, a mozgás öröme? Nézzük meg!

A mozgás öröme = vérkeringés, sejttáplálás, TÖBBLET kiürítése

Tehát, akkor is rosszul éreznénk-e magunkat, unatkoznánk-e, és túlsúlyunk lenne-e, ha az általános evés-ivás élvezetet legalább részben mozgás-élvezetre cserélnénk? A számunkra aktuálisan megfelelő, és lehetőleg minden nap végzett élvezetes testmozgás javítja a vérkeringést, ezáltal segíti a sejteknek, az agynak az oxigénnel, tápanyaggal, boldogsághormonnal és minden szükségessel való ellátását. Továbbá serkenti az anyagcserét és a sejt anyagcsere végtermékek elvezetését is. Ez utóbbival támogatja a testünkből a TÖBBLET kiürítését: a stresszhormonok kiizzadását, a felesleges “gőz” kieresztését, a zavaros gondolatok kitisztulását az elméből, a kikapcsolódást, a kellemes elfáradást. Habár valószínű, hogy bizonyos típusú testgyakorlatokhoz több hely szükséges, mint az evéshez-iváshoz, és otthonlétben nehezebb őket kivitelezni… Főleg, ha nem tudjuk, milyen módon kezdjük el, és mit mozogjunk.

Könnyed mozgás, mint családi és népszokás, örömforrás? De hogyan?

Talán azért is nem vált eddig az egyszerű, könnyed, számunkra optimális mozgás öröme népszokássá, mert nem kapható a kereskedelemben, és nem tárolható hűtőnyi helyen? Étel és ital kapható szinte korlátlan mennyiségben (hacsak nem termeljük meg magunknak)…, de nincs mozgásbolt, mozgás-áruház, mozgás-szupermarket, mozgás-hipermarket. Nem az van, hogy a személyre szabott mozgást egyszerűen a kosárba teszem – kifizetem – viszem. Maximum mozgást segítő ruházatot, eszközöket és kellékeket lehet beszerezni a sportboltokban. A mozgást nekünk kell létrehozni velük.

A mozgás pozitív hatása: unalom levezetés (is) (freeimages / kids-playing-1420684)
A mozgás pozitív hatása: unalom levezetés (is) (freeimages / kids-playing-1420684)

Réges-régen, még az 1980-es években, az előbbieket mintha tudták volna. Emlékeztetőként és támogató lehetőségként a köztelevízióban esténként bemutattak 10-15 perc egyszerű tornát, ami hasznos (habár mai szemmel nézve egyhangú) volt, ha elvégeztük – ez volt a TV-torna. Napjaink köz-adóin, köz-műsoraiban viszont sajnos alig szerepel hétköznapi mozgatás – hacsak nem a mulatós csatornákat nézzük, és nem táncolunk velük együtt. Esténként a köztelevízióban a híradónak nevezett, a valódi minőségét tekintve viszont ijesztő bűnügyi műsor megy. A labdarúgó mérkőzések és a bajnoki közvetítések sem igazán sarkallnak arra, hogy felálljunk és tornázzunk – az ott látott, edzett sportolókat utánozni egyébként is sérülésveszélyes egy edzetlenebb embernek. Viszont, ha megfelelő TV előfizetésünk van, a sok gasztronómiai-hízlaló TV csatorna mellett, ha keresünk, szerencsére találunk tornáztatós-edzős TV csatornát is. Keressük ezeket? És keressük például az edzős videókat a Neten?

Rokonsági összejöveteleken az egyensúly megtartása érdekében szoktunk nagy lakomák mellé, vagy helyett beiktatni közös agy- és testfrissítő sétát vagy táncot? Tegyük meg, jól járunk!

Folytatása következik!

Nehezen indul be a mozgás, túlságosan fél, hogy valamit elront, szükség van hozzá további támogatásra, segítségre, motivációra? A Moksa Cseppet, a Moksa Greent és az Emóciót próbálta már az általános egyensúlyának biztosítására?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Lásd még:

(1) Egészségkalauz

Hol vannak még az emésztőrendszerünkön kívül a környezetünkben olyan TÁPTALAJ-ok, amelyek döntő hatásúak az életünkre, az általános egyensúlyunkra, az immunrendszerünkre? Például a KERTBEN! Mivel a táplálkozással bevisszük a testünkbe a kertből származó gyümölcsöket és zöldségeket is, nem mindegy, hogy mit találunk ott. Az emberi emésztőrendszerhez hasonlóan a mezőgazdasági területeknek, talajoknak, kerteknek is van saját mikrobiomja (más néven flórája, TÁPTALAJA, IMMUNRENDSZERE, sőt: idegrendszere…). Milliárdnyi apró és nagyobb, jótékony és kártékony élőlény él bennük együtt, amelyek egymást egyensúlyban tartják. Erre a felismerésre és összefüggésekre alapozva folytatható igazán a kertészkedés okosan és munkakímélően. Mert ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, és vegyszerekkel irtjuk a “kártevőket”, akkor leromboljuk a kert immunrendszerét.

A kert immunrendszere a tápláléklánc

Felesleges szántás: sivataggá változtatja az értékes termőtalajt (freeimages / empty-rural-field-1345958)
Felesleges szántás: sivataggá változtatja az értékes termőtalajt (freeimages / empty-rural-field-1345958)

Hogy a kert “immunrendszerének” lényegét el tudjuk képzelni, elég csak arra gondolnunk, hogy létezik a természetes tápláléklánc, amelyben szabad szemmel is látható állatok és növények működnek együtt, szimbiózisban. A növényeket az élősködő “kártevők”: levéltetvek, lótücskök, meztelencsigák, rágcsálók és társaik eszik meg… A kártevőket pedig a természetes ellenségeik: a levéltetveket a katicabogarak, a lótücsköt az énekes madarak és a vakond, a meztelencsigákat az indiai futókacsák, a rágcsálókat a baglyok, a kullancsokat a (gyöngy)tyúkok, a szúnyogokat az énekes madarak és a denevérek, és így tovább. És ez alól még az ember sem kivétel, mert hiába nincs meg a természetben megszokott természetes ellensége, ha nem tanulja meg magát egyensúlyban tartani, a Föld bolygó fogja erre rákényszeríteni a klímaváltozással. Aminek a kialakulásához valószínűleg az ember is hozzájárult – többek között a talajpusztítással.

Kertészkedés tudatlanul, talajpusztító módon: talajbolygatás és vegyszerek

Az emberiség évezredek óta műveli a földet talajmunkákkal, tehát ez mondhatni már régi hagyomány. Sajnos azonban attól, hogy egy szokás nagyon régi, még nem biztos, hogy élettámogató is. Lehet élet- és természetellenes, aminek a pusztító hatása a Természet önhelyreállító képessége miatt csak lassan mutatkozik meg. Ilyen életidegen módszer, az emberiség több ezer éves tévedése a szántás, ásás és kapálás… Ezek felforgatják és megbolygatják a talaj természetes, láthatatlan mikrobiomját, kiváltképp, ha túlzásba viszik őket. És ilyen életidegen módszer a sok művi tápláló és fertőtlenítő vegyi anyag: műtrágya, gyomirtó, növényvédő szer használata is. Ez utóbbira csak az előbbi miatt van szükség. Ezekkel hosszú távon sajnos élettelen, steril, száraz, sivár sivataggá változtatjuk az értékes termőtalajt, miközben extra profitot termelünk és belerokkanunk a sok munkába, mert nem vesszük igénybe a Természet felkínált segítségét…

Kertészkedés okosan, talajépítő módon: immunerősítés a földnek

Kertészkedés okosan, szántás nélkül: talaj mikrobiom táplálás (Mérgezett Föld című dokumentumfilm)
Kertészkedés okosan, szántás nélkül: talaj mikrobiom táplálás (Mérgezett Föld című dokumentumfilm)

2019-ben készült egy kiváló dokumentumfilm egy reform, talajbarátabb, nagyüzemi mezőgazdasági termelési módról. Lényege, hogy hosszú évek óta kísérleti jelleggel egyre nagyobb területen nem szántanak, hanem fermentált, komposztált marhatrágyával takarják le, táplálják, állítják helyre a talaj mikrobiomját. A talajflóra az ellenőrzés szerint az évek során kiválóan regenerálódott is, és termésátlagban hozza a természetellenesen kizsigerelt talajokét, kevesebb munkával, kevesebb vegyszerrel! Így jó áron jó minőségű termékeket lehet előállítani, klímabarátabb módon. A címe Mérgezett Föld – ez, habár figyelemfelkeltő és drámai, nem teljesen jól takarja a lényeget. Például az “Önfenntartó(bb) és klímabarát(abb) nagyüzemi gazdálkodás a gyakorlatban” vagy “Az emberiség ezeréves tévedése? Tudatos(abb) gazdálkodás” címek talán jobban kifejeznék. Nemcsak nagyüzemi mezőgazdasági termelésről, hanem a konyhakertekről is mutatnak példát benne. Érdemes sokszor megnézni, és elgondolkodni rajta, hogy mit tudunk belőle hasznosítani a saját életünkben! Mert a talaj általános egyensúlya és az ember általános egyensúlya között szoros összefüggés van.

Folytatása következik!

Nehezen indul be a kertészkedés, túlságosan fél, hogy valamit elront, szükség van hozzá további támogatásra, segítségre? A Moksa Cseppet, a Moksa Greent és az Emóciót próbálta már? Akár az emberi szervezet, akár kert általános egyensúlyának táplálásra…

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Lásd még:
Gertrud Franck: Öngyógyító kiskert
Ruth, a lusta kertész (Önfenntartó kiskert a gyakorlatban)
Mérgezett Föld (Önfenntartó “nagykert” a gyakorlatban)

A bélflóra szerepe a túlsúlyban: mennyire "válogatós" a mikrobiom? (freeimages / weight-1593193)
A bélflóra szerepe a túlsúlyban: mennyire “válogatós” a mikrobiom? (freeimages / weight-1593193)

Az előző cikkben röviden megvizsgáltuk néhány, az emberi emésztőrendszerrel kapcsolatos ősi életbölcsesség élettani alapjait a legújabb felfedezések tükrében. Ezek voltak a “a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út“, a “fejben dől el” észrevételek és “a két farkas” című indián tanmese. Minden jel szerint az ember élete és jó közérzete bizony nemcsak fejben dől el, hanem például hasban is… Menjünk tovább ebben a sorban, fokozzuk a hangulatot, akadnak ehhez még összegyűjthető, megfontolásra érdemes “tanmesék” és kutatások. Például szorosan összekapcsolható három holisztikus szakember mondása: “a halál a belekben lakozik” (Paracelsus), „minden betegség a bélből ered” (Hippokratész), “az vagy, amit megeszel” (Feuerbach német filozófus). Ezek nagyon jól utalnak arra, hogy milyen jelentős az életünkben az emberi bélflóra szerepe, mi minden függ az emésztőrendszerünkben lakó jótékony és kártékony mikrobáinktól! Hatással vannak többek között a testsúlyunkra és az elménk épségére is…

Bélflóra szerepe, kellemetlenségek – miért és hogyan érdemes velük foglalkozni?

A mikrobiom-bél-agy tengely érdekes részletei… mi mindenben mutatkozik meg a bélflóra szerepe az életünkben:

  • A TÚLSÚLYBAN. Sok 21. századi embernek problémája a súlyfelesleg – ez nagyrészt azért alakulhatott így, mert a mikrobiom egyensúlya, a TÁPTALAJ az életmódunk miatt felborult körülöttünk és bennünk is. Az emberi bélflórának a legújabb felfedezések szerint a testsúly alakulásában fontos szerepe van. A túlsúlyos embereknek olyan mikrobák laknak az emésztőrendszerében, amelyek jobban feldolgozzák és hasznosítják a táplálékot, a vékonyabb emberekben lakó mikrobák jobban szelektálnak. Így a sikeres fogyókúra elképzelhetetlen a bélflóra rendbetétele nélkül! A rendbetételhez érdemes az emésztőrendszerből a salakanyagokat kitisztító rostok (pl. Moksa Green) mellé a jótékony és sokféle mikrobákat oda betelepítő probiotikumokat is fogyasztani (pl. ilyen az Emóció). Továbbá, mivel, mint kiderült, az agy is vezérli a bélflórát, érdemes elgondolkodnunk azon, hogy mit üzen nekünk ez, mit kellene változtatunk, például jobban szelektálnunk?
  • EMÉSZTŐRENDSZERI ZAVAROKBAN. A táplálkozás módján kívül a mikrobiom egyensúly felborulásának is köszönhetőek például a haspuffadás, a székrekedés vagy a hasmenés. Akiknek étkezések után ilyen tüneteik vannak, valószínűleg sokáig és/vagy intenzíven sikerült etetniük a puffasztó bélflórájukat, és sokan “megoldásként” puffadást levezető, hashajtó vagy hasfogó orvosságokat vesznek be. Azonban ez hosszú távon nagyon nem szerencsés. Sokkal jobbat teszünk magunkkal itt is, ha helyreállítjuk a bélflóránkat. És természetesen, érdemes elgondolkodunk azon, hogy mit nem tudunk harmonikusan feldolgozni, elengedni?
  • A TISZTA GONDOLKODÁSBAN. Még az elmebaj kiindulási pontját is lehet a gyomor és a belek környékén keresni. Ha az életmódunkkal, az általános működésünkkel ennek teremtettünk TÁPTALAJT, akkor az emésztőrendszerünkben lakó bélflóra termelhet az idegrendszerünkre és agyunkra romboló módon ható toxinokat is. Ha gyökeresen megváltozik a bélflóránk, megváltozik a személyiségünk – de erre már volt utalás az előzőekben, máshogy.
  • És így tovább. Az előzőek alapján a fenti bölcsességek biztosan erősen megfontolandók!

A mikrobiom és a gazdája élete és halála –  még egy fontos tudnivaló

Az élet alapvetően nem steril, hanem gyümölcs- és virágillatú (forrás: Facebook)
Az élet alapvetően nem steril, hanem gyümölcs- és virágillatú (forrás: Facebook)

Ahhoz, hogy az emésztőrendszerünkben hosszú távon is egyensúly lehessen, szükséges, hogy a jótékony mikrobáink valahol életben maradhassanak a megpróbáltatások közepette is. Ilyen megpróbáltatás például a manapság sajnos “rutin” antibiotikumos “fertőtlenítés”, amiben minden mikrobát elpusztítanak. (Ha túl sok ilyen “fertőtlenítést” kapunk, az egész létezésünk steril “kémcsőszagú”, részben halott lesz, ami mindenféle kellemetlen elváltozásokhoz és tünetekhez vezet. Az élet alapvetően nem steril, hanem gyümölcs- és virágillatú!) A mikrobiom megmaradási búvóhelye, “bázisa” új kutatások szerint a féregnyúlvány, közismert nevén vakbél, aminek a a belső flóra, az immunrendszer megtartásában van szerepe. (Minden szerv számít, amit a Gondviselés az emberi testbe beletett, semmit sem lehet következmények nélkül kiszedni belőle…) A bélflóra újraépítése során tehát figyelembe kell venni, hogy valakinek van-e féregnyúlványa, vagy sajnos már nincs – utóbbinál nagyobb odafigyelés szükséges.

Folytatása következik!

Kiknek, miknek adunk TÁPTALAJT: a kártékony mikrobáknak és a fél-elemnek, vagy a jótékony mikrobáknak és az egyensúlynak?

Az emberi lény, mint TÁPTALAJ minden szintű kiegyensúlyozásához próbálta már a Moksa Cseppet? A jótékony mikrobák emberi emésztőrendszerben való táplálásához próbálta már a Moksa Green-t? A jótékony mikrobák emberi emésztőrendszerbe való bejuttatásához próbálta már az Emóciót?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Lásd még:
Dr. Guseo András: A mikrobiom-bél-agy tengely
(1) Béky László

Bélflóra és az immunrendszer, jótékony és kártékony: hasban IS eldől! (freeimages / coloured-hands-1166227)
Bélflóra és az immunrendszer, jótékony és kártékony: hasban IS eldől! (freeimages / coloured-hands-1166227)

Úgy tartják, “a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út“. Mint ahogy azt is tartják, hogy “fejben dől el“. Mindjárt kiderül, hogy mindkét mondásnak van valós élettani alapja… Ha ugyanis a gyomron (emésztőrendszeren, hason) keresztül út vezet valahova, akkor az egyben út az elméhez (fejhez) is, és nemcsak a férfiaknál, hanem mindenkinél. Továbbá nemcsak a fejhez vezet út a hason keresztül, hanem a hashoz is a fejen keresztül! A has (más megnevezésekkel emésztőrendszer, mikrobiom, bélflóra és az immunrendszer), valamint a fej (másik nevén elme) intenzív oda-vissza jellegű kapcsolatban állnak egymással.

Új, pontosított, kiegészített mikrobiom-bélflóra “szótár”?

Először is: az előző írásból kiderült, hogy Louis Pasteur felfedezéséből sok téves és hiányos elnevezés született a mikrobákkal kapcsolatban. Pontosítsuk, egészítsük ki a szóhasználatot a köztudatban, használjuk tudatosan a kifejezéseket, állítsuk át rájuk az elménket, írjuk át a régi beidegződéseket! Például így, ezekre:

  • EGYENSÚLYVESZTÉS = IGAZI KÓROKOZÓ.
  • Patogén baktériumok, vírusok, gombák túlszaporodása = BURJÁNZÁS (fertőzés helyett).
  • Túlburjánzott patogén baktériumok, vírusok, gombák = kórJEL-ek: JELzik a táptalaj egyensúlyvesztését, hogy valami nincs rendben.
  • A burjánzás színhelye a TÁPTALAJ.
  • További, köztudatban használt szinonimák:
    az emésztőrendszerben lakó mikrobaközösségre: mikrobiom, bélflóra, belső flóra, immunrendszer, szimbiózis, stb.
    a mikrobiom működésének támogatására: erjesztés, probiotikum használat, fermentálás, komposztálás, stb.
    a mikrobiom kiirtására, kipusztítására: sterilizálás, fertőtlenítés, csírátlanítás. stb.

Elme, bélflóra és az immunrendszer: oda-vissza kapcsolat

Fejben és hasban is eldől (freeimages / fred-the-head-2-1523589)

Az előző írásból az is kiderült, hogy az emberi test, a mikrobiom-bélflóra is egy TÁPTALAJ, amely a jótékony és kártékony mikrobáknak egyaránt helyet ad. Az közismert már, hogy az emésztőrendszerben élő mikrobiom-bélflóra alkotja az emberi immunrendszer jelentős részét, amire értelemszerűen hatni lehet többek között a táplálkozással. Azt viszont csak most kezdik felfedezni, hogy a mikrobiom és agy az emésztőrendszer idegrendszerén keresztül oda-vissza hatnak egymásra!

  • Az agyunk (ha megkapja a megfelelő információkat) képes vezérelni mind a jótékony, mind a kártékony mikrobákat (ha ott vannak az emésztőrendszerünkben). Így minden, ami az agyunkra hat, vezérli az emésztőrendszerünket is. Ebből kifolyólag, ha az agyunkat és az idegrendszerünket valahogyan tanítjuk arra, hogy hogyan kezelje a stresszt (például az élethelyzetek egyensúlyban való megélésével), a jótékony mikrobáinkat is tanítjuk arra, hogy hogyan kezeljék a patogén mikrobákat.
  • És a mikrobák is képesek vezérelni az agyunk működését. Így, ha a táplálkozásunkkal a jótékony mikrobáinkat etetjük hangsúlyosabban, jobb lesz a közérzetünk, több energiánk lesz.

Mindezek tudatában pedig itt a helye egy újabb igaz mondásnak, “tanmesének”:

A két farkas

Egy este az öreg cherokee indián mesélni kezdett az unokájának arról a csatáról, ami minden emberben zajlik.
Azt mondta: „Fiam, a csata két farkas között zajlik, akik mindannyiunkban ott lakoznak.
Egyikük a Rossz. – A düh, irigység, féltékenység, kapzsiság, erőszak, önsajnálat, bűntudat, harag, kisebbrendűség, hazugság, hamis büszkeség, felsőbbrendűség és az ego. (Vagyis, az általános egyensúlytalanság és a diszharmónia!)
Másikuk a Jó. – Az öröm, béke, szeretet, remény, nyugalom, alázat, kedvesség, jóindulat, empátia, nagylelkűség, igazság, együttérzés és a hit.” (Vagyis, az általános egyensúly és a harmónia!)
Az unoka elgondolkozott egy pillanatra, majd megkérdezte nagyapját: „És melyik farkas győz?“
Az öreg indián mosolyogva válaszolt: „Az, amelyiket eteted.“

Folytatása következik!

Vajon mik derülnének ki, ha mindig megkérdeznénk a mikrobaburjánzástól, gyenge immunrendszertől szenvedő embert, hogy történt-e valami, és ha igen, mi történt vele a burjánzás elkezdődése előtt, ami esetleg kibillenthette őt az általános egyensúlyából?

Kiknek, miknek adunk TÁPTALAJt: a kártékony mikrobáknak, vagy a jótékony mikrobáknak? Kit-mit etetünk: az élethelyzetek fél-elemben, egyensúlytalanságban vagy inkább egyensúlyban történő megélését?
Az emberi lény, mint TÁPTALAJ általános, minden szinten történő kiegyensúlyozásához próbálta már a Moksa Cseppet? A jótékony mikrobák emberi emésztőrendszerben való táplálásához próbálta már a Moksa Green-t? A jótékony mikrobák emberi emésztőrendszerbe való bejuttatásához próbálta már az Emóciót?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Lásd még:
Dr. Guseo András: A mikrobiom-bél-agy tengely
(1) Házipatika

A Föld nevű bolygón jelenleg ÉLET van. Ezen élet kialakulása apró élőlények: baktériumok, vírusok, gombák, egysejtűek, férgek; összefoglaló néven mikroorganizmusok, MIKROBÁK kialakulásával kezdődött. A kialakulásuk csak akkor indulhatott el, amikor a Föld, mint környezeti tényező, TÁPTALAJ, alkalmassá vált arra, hogy mikrobák létezzenek, éljenek rajta, benne. A mikrobák azóta is léteznek, mindenhol jelen vannak, természetes esetben a(z élő) kertben, a mezőkön, az erdőkben, az élővizekben, a(z élő) mezőgazdasági talajban, … Sőt, – hipochonder emberek számára valószínűleg félelmetes módon – az emberi otthonokban, az emberek körül a levegőben, az emberi testben, emésztőrendszerben is, mert az emésztőrendszer is élő TÁPTALAJ! És ezek az apró lények nem maradnak mindig ugyanolyanok, most is folyamatosan átalakulnak, alkalmazkodnak a környezetük, a TÁPTALAJ változásához – ez a rettegett “mutáció” (evolúció) folyamata. Ez a mikrobiom jelentése: a mikroorganizmusok és a nekik otthont adó táptalaj együttese. Ahol nincsenek jelen, mert a környezetet, a TÁPTALAJT sterilizálták, ott általánosságban nincs élet.

Mikrobiom jelentése: ÉLET = MIKROBÁK ÖSSZESSÉGE + TÁPTALAJ

Rögeszmés rettegés mikrobáktól: nem ismerjük a TÁPTALAJ fontosságát (freeimages / woman-shadow-1549477)
Rögeszmés rettegés mikrobáktól: nem ismerjük a TÁPTALAJ fontosságát (freeimages / woman-shadow-1549477)

Louis Pasteur az eszközeivel láthatóvá is tette a mikrobák egy részét. Sajnos nála kezdődött a mikrobák szerepének félreértése, a működésük részletes ismeretének hiányában a tőlük való rögeszmés rettegés is. Ugyanis Pasteur teljesen figyelmen kívül hagyta azt, hogy a mikrobáknak TÁPTALAJRA van szükségük a létezéshez, mégpedig mindegyiknek más fajtára. Többek között Antoine Béchamp tett e téren valósághűbb megállapításokat, mert a mikrobákat a TÁPTALAJJAL EGYÜTT vizsgálta.
(Ezen cikkben sokszor fog szerepelni a TÁPTALAJ szó, és nagybetűvel, hogy megjegyezzük a fontosságát és emlékezzünk rá!)

Mikrobák típusai, ellenség, vagy barát?

A mikrobák valósághű kezeléséhez hasznos, ha néhány alap jellemzőt tudunk róluk.

  • A méretük és a működésük szerint többféle mikrobacsoport létezik, például a baktériumok (ők növények), a gombák (ők szintén növények) és a vírusok (ők nem élőlények, nincs saját anyagcseréjük).
  • Az ember életében, testében (a TÁPTALAJBAN, csak hogy eszünkbe jusson!) betöltött szerepük szerint két csoportra oszthatók: a KÁRTÉKONYAK (életrombolók, patogének) és a JÓTÉKONYAK (élettámogatók, hasznosak). A jótékonyak alkotják az “immunrendszer” egy részét. Ha EGYENSÚLYBAN VAGYUNK MINDEN SZINTEN, és ezzel a jótékonyaknak biztosítunk TÁPTALAJt, akkor ők kordában tartják, nem engedik a kártékonyakat túlszaporodni, elburjánozni. Ennek eredményeképpen stabilabban tud működni az immunrendszerünk.

Jól működő immunrendszer = általános EGYENSÚLY

Mikrobiom jelentése: élőlények összessége és környezetük (freeimages / jungle-1377573)
Mikrobiom jelentése: élőlények összessége és környezetük (freeimages / jungle-1377573)

Az előzőekből kiderül, hogy messze nem minden mikroba olyan veszedelmes, támadó, emberi életre törő, mint amilyen a köztudatban kialakult képen szerepel. Ezért felesleges, sőt, alapesetben egyenesen veszélyes is mindent mániákusan fertőtleníteni, mert azzal a jótékony mikrobákat is elpusztítjuk! Csak a kártékony mikrobáktól lehet tartani. De csak akkor, ha hosszú távon és/vagy nagymértékben TÁPTALAJt adtunk, adunk a túlszaporodásukhoz: az egyensúlytalanságainkkal, a félelmeinkkel, az életmódunkkal. Ilyenkor meggyengülnek az őket kordában tartó jótékony mikrobák, és kellemetlen testi elváltozásaink, tüneteink jelentkeznek. Viszont, ha stabilak a jótékony mikrobáink, hiába vannak ott mellettük a kártékonyak is, nem lesznek testi elváltozások, nem lesznek tünetek.
Az ember életét tehát alapvetően NEM a mikrobák veszélyeztetik, hanem az ÁLTALÁNOS EGYENSÚLY ELVESZTÉSE, a táptalaj megváltozása!

Vajon mik derülnének ki, ha mindig megkérdeznénk a mikrobaburjánzástól, gyenge immunrendszertől szenvedő embert, hogy történt-e valami, és ha igen, mi történt vele a burjánzás elkezdődése előtt, ami esetleg kibillenthette őt az általános egyensúlyából?

Folytatása következik!

Kiknek, miknek adunk TÁPTALAJt: a káros mikrobáknak, vagy a hasznos mikrobáknak? Az egyensúlytalanságoknak, vagy az egyensúlynak? Az élethelyzetek nehezen vagy könnyebben viselésének?

Az emberi lény, mint TÁPTALAJ általános, minden szinten történő egyensúlyban tartásához, egyensúlyba hozásához próbálta már a Moksa Cseppet? A hasznos mikrobák emberi emésztőrendszerben való táplálásához próbálta már a Moksa Green-t? A hasznos mikrobák emberi emésztőrendszerbe való bejuttatásához próbálta már az Emóciót?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Lásd még:
Dr. Guseo András: A mikrobiom-bél-agy tengely
(angolul tudóknak) Antoine Béchamp

Biokertészkedés a gyakorlatban: ember- és klímabarát is (freeimages / vegetables-4-1329489)
Biokertészkedés a gyakorlatban: ember- és klímabarát is (freeimages / vegetables-4-1329489)

Egy időben terjedt egy humoros történet, “A kapálás elhozná a világbékét” címmel… Jól összefoglalta, hogy milyen felesleges dolgokon stresszelnek a 21. századi, zömmel ülőmunkát végző, mozgáshiányos emberek, amikre a mozgás (lenne) az igazi megoldás. A személyre és helyzetre szabott, megfelelő mozgás valóban kellemesen lefáraszt minket. Emellett az izzadással kiüríti a szervezetünkből a stresszhormonokat, kitisztítja az elménket és még örömteli is. Viszont a túlzásba vitt mozgás sajnos kimerít és öregít. Ezt megtapasztalhatták anno a földeken napkeltétől napnyugtáig kézi munkával dolgozók – nem véletlenül ment el sokak kedve a mezőgazdasági munkától. Ha kertészkedéssel mozgunk, akkor jó, ha tudjuk, hogy az ásás-, kapálás és vegyszermentes, igazi biokertészkedés a gyakorlatban a “megfelelő” belőle, nekünk is és a Földnek is. Hogy ez mit jelent és hogyan lehetséges megvalósítani?

Úgy, hogy megfigyeljük és munkára fogjuk a Természet működését; hagyjuk, hogy besegítsen nekünk a kertészkedésbe, együttműködünk vele. Nagyon sok energiaigényes (gépekkel végezve szén-dioxidot kibocsátó!) feladatot elvégezne velünk, helyettünk, ha okosan utánoznánk. Ennek sok apró részlete van, erről szól az önfenntartó kert. Ez a most elterjedteknél sokkal jobb módja (lenne) annak, hogy jó minőségű élelmiszert sikerüljön előállítani.

Biokertészkedés a gyakorlatban: két lényeges összetevő

A sok apró részletből kiemelek kettőt, és akinek felkelti az érdeklődését, utánanézhet a világhálón. Aki nem kertészkedik, de szeretne, készül rá, hangolódik rá, és művelődne hozzá, olvassa el ezeket, és gondolja át jó alaposan! Lehet, hogy nehéz olvasmányok! Rá kell álljon az ember elméje, meg kell őket emészteni, sok régi beidegződést át kell írni, ami nem megy egyik napról a másikra, de megéri. És természetesen a kert egyéni adottságai is meghatározzák, hogy mit hogyan lehet alkalmazni, de…

Talajtakarás: nincs szántás, nincs ásás, nincs kapálás, nincs gyomirtó

Aszály ellen kertészkedés okosan: talajtakarás (freeimages / autumn-leaves-covering-a-path-1384498)
Aszály ellen kertészkedés okosan: talajtakarás (freeimages / autumn-leaves-covering-a-path-1384498)

Ezen írás készültekor (is) általánosan nagy probléma az aszály Magyarországon: nincs eső, porzik a talaj nem kel ki az elvetett mag. Az egy (igen csekély) lehetőség, hogy imádkozunk az esőért, vagy (sok klímamelegítő energiabefektetéssel!) öntözünk… Itt sajnos az is hiba, hogy a meglevő kevés nedvességet is hagyjuk elillanni a folyamatosan úgymond “meztelenül”, növénytakaró nélkül tartott földekkel! Pedig most is léteznek nedvesebb talajú területek: például az erdők. Itt a fák lombja árnyékol, az avar letakar, trágyázza a talajt a lehullott levelek tápanyagaival, valamint akadályozza a gyomok terjedését is. A Természetben nincs “meztelen” talaj, és sokat felforgatott talaj sincs! Ezt az “erdő-módszert” lehet utánozni a kiskertekben talajtakarással, mulcsolással, nagyobb mezőgazdasági területeken komposztált marhatrágyával.

Növénytársítás: nincs rovarirtó, nincs növényvédő szer

A természetben megvan a természetes tápláléklánc, minden állatot / növényt elfogyaszt egy másik állat / növény, mindegyiket más. A növényeket általában állatok szeretik: rovarok, mikrobák, amiket haszonnövényeknél kártevőknek tekintünk, ez is minden növénynél más. Ha két növényt egymás mellé vetünk / ültetünk, három eset lehetséges. Vagy közömbösek egymás kártevői iránt, vagy együtt vonzzák ugyanazt a kártevőt, vagy riasztják egymás kártevőit. Amikor nagy területen monokultúrásan termesztik ugyanazt a növényt (például búzát), akkor a két növény egymás mellett ugyanaz, tehát együtt vonzzák ugyanazt a kártevőt. Nem csoda, hogy (szintén klímamelegítő energiabefektetéssel kijuttatott!) növényvédő szerekre, permetezésre van szükségük… Mi lenne, ha ezt átalakítanánk, és mindig egymás mellé tennénk a saját kártevőiktől egymást védő növényeket?

Folytatása következik!

Nehezen indul be a kertészkedés, túlságosan fél, hogy valamit elront, szükség van hozzá további támogatásra, segítségre? A Moksa Cseppet és a Moksa Greent próbálta már?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Lásd még:
Gertrud Franck: Öngyógyító kiskert
Ruth, a lusta kertész (Önfenntartó kiskert a gyakorlatban)
Mérgezett Föld (Önfenntartó “nagykert” a gyakorlatban)

Kertészkedés otthon: retekmag csíráztatás (a szerző fotója)
Kertészkedés otthon: retekmag csíráztatás (a szerző fotója)

Az előző, házi kertészkedésről szóló írásból kimaradt egy fontos lehetőség, kezdő lépés: a csíráztatás, körülbelül a szobanövények gondozásának szintjéről. A természettől eltávolodott 21. századi, rohanó életmódunkban többek között azért lehet nagyon hasznos, ha a konyhában magokat csíráztatunk, mert rajtuk keresztül megfigyelhetjük a magok működését. Ezt a tapasztalatot utána a kertben is jól hasznosíthatjuk. Érdekes, izgalmas élmény látni, ahogyan a mag burka megreped, ahogyan a csíra kibújik a maghéjból, ahogyan ledobja magáról a maghéjat és növekszik a kis zöld növény. A fejlődésének gyorsasága és finom íze miatt kezdőknek javasolt a retekmaggal kezdeni, amelyből 2-3 nap alatt fogyasztható, retekízű csíra fejlődik ki. Így a kertészkedés otthon gyors sikerélményt ad, nem igényel nagy türelmet, és olyan nagyon el sem lehet rontani.

(Azt valószínűleg a legtöbben tudják, az Interneten található számos forrásból, hogy a csírák gazdagok tápelemekben és vitaminokban, remek “táplálék kiegészítők”. Támogatják a tápanyagok felszívódását és a salakanyagok kiürülését az emberi testből. Rendszeres fogyasztásuk fittebbé tesz minket…)

Mini kertészkedés otthon: csíráztatás hozzávalók

  • Egymásba rakott, többszintű, emeletes szita formájú (műanyag) csíráztató tál (bioboltokban beszerezhető – ha nincs, jó lehet egy egyszerű befőttes üveg is, de abban kicsit máshogy kell csíráztatni)
  • Csíráztatásra való, bio vetőmag (bioboltokban beszerezhető)
  • Víz (megfelel a csapvíz is, de ha esővíz minőségű vizet szeretnénk, hasznos lehet a víz mágneses kezelése)

Csíráztatás lépései:

    1. Fél evőkanálnyi magot szórunk a csíráztató tál szintjeire.
    2. Reggel-este szórófejes kannával picit meglocsoljuk őket felülről. Nagyon kevés víz is elég, épp hogy picit nedvesek legyenek.
    3. El kell kerülni a bepállást. Ezt például úgy lehet elérni, hogy szellőztetjük a magokat a szintek cserélgetésével: naponta 3x a legalsó szintet legfelülre tesszük (így egyenletesebben kapnak a növények fényt is).
      Retekcsírák dobozban - mehetnek a hűtőbe (a szerző fotója)
      Retekcsírák dobozban – mehetnek a hűtőbe (a szerző fotója)
    4. Amikor egy csíráztató szinten a növények elég nagyok lettek, szűrőbe téve vízcsap alatt lemossuk őket, betesszük egy műanyag dobozban a hűtőbe, ahol egy hétig elállnak.
    5. A csíráztatótál kiürült szintjét mosogatószeres vízzel alaposan elmossuk, tiszta vízzel leöblítjük (fontos a higiénikus kezelés). Majd szórható a tál szintjére a következő adag mag, kezdődhet a csíráztatási folyamat elölről – így folyamatos lesz a reggeli biozöldség ellátásunk.

Házi vajjal megkent kovászos kenyérre téve nagyon finom a retekcsíra. A kis növény gyökerét inkább ne fogyasszuk el, csak a felső részét. Jó étvágyat!

Folytatása következik!

Nehezen indul be a kertészkedés, túlságosan fél, hogy valamit elront, szükség van hozzá további támogatásra, segítségre? A Moksa Cseppet és a Moksa Greent próbálta már?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Lásd még:
(1) Csíráztatás